Art Anzix Színház Társadalmi, Kulturális és Művészeti Egyesület

Alapszabály

ART ANZIX SZÍNHÁZ TÁRSADALMI, KULTURÁLIS ÉS MŰVÉSZETI EGYESÜLET

szeptember 21- én kelt módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt

ALAPSZABÁLYA

Az Alapító Tagok az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 12. § (1) bekezdése alapján létrehozták a Partőrség Társadalmi Kulturális és Művészeti Egyesületet (a továbbiakban Egyesület).

Az Egyesület 2014. április 11-i közgyűlése az Egyesület névváltozását és az alábbi módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályt egyhangúlag elfogadta./ A 2014. április 11-én elfogadott módosításokat félkövér, dőlt betűtípus, a 2014. szeptember 21-én elfogadott módosításokat félkövér, dőlt, aláhúzott betűtípus jelzi./

I. Az Egyesület adatai

Az Egyesület neve: Art Anzix Színház Társadalmi, Kulturális és Művészeti Egyesület, rövidített neve: Art Anzix Színház Egyesület

1. Az Egyesület székhelye: 1044 Budapest Üdülő sor 7. Előre állóhajó

2. Az Egyesület működési területe: Magyarország

3. Az egyesület bélyegzője: téglalap alakú, "Art Anzix Színház Egyesület", alatta: "Alapítva: 2004" felirattal.

4. Az Egyesület önkéntes, nyílt demokratikus önkormányzati elven alapuló, politikai pártoktól független szervezet, amely működését Magyarország Alaptörvénye, a Polgári Törvénykönyv, valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény és a kapcsolódó jogszabályok, valamint ezen alapszabály által meghatározott keretek között és elveknek megfelelően fejti ki.

5. Az Egyesület politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független, azoknak támogatást nem ad és tőlük nem kap, országgyűlési, megyei, fővárosi önkormányzati jelöltet nem állít és anyagi támogatást nekik nem nyújt.

6. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. A gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az egyesület közhasznú tevékenységére fordítja.

7. Az Egyesület működésével kapcsolatos irataiba előzetes egyeztetés alapján bárki betekinthet. A betekintési igényt az elnök, illetve az általa megbízott személy a Civil törvény keretei között, a kézhezvételétől számított harminc nap alatt teljesíti.

II. Az Egyesület célja és feladatai

Az Egyesület célja:

1.1. Színházi előadások, kiállítások, irodalmi-, zenés, táncos rendezvények és egyéb művészeti események és közös alkotások szervezése, létrehozása. Az Előre Állóhajó az egyesület alapítása óta vízi bázisként és egyben kulturális központként működik.

1.2 A magyar anyanyelvi kultúra ápolása. Irodalmi előadások, performanszok (gyerekszereplők bevonásával).

1.3 A Színházikó Társulat működésének támogatása (bábszínház, mesejátékok).

1.4 Alkotó-, művészeti, szórakoztató tevékenység: A környezet, a Duna, a hajó, a természetes környezet egy olyan helyszínt biztosít, az alkotó művészeknek, melynek során az alkotó egyéniségét is kiemelő művészeti alkotás jöhet létre. Terveink között szerepelnek az ország más területeit is érintő nagyszabású rendezvények, mint például egy vízi vándorszínház létrehozása, határon túli művészek bevonásával.

2.1. A regionális környezetvédelem – ide értve a közbiztonság erősítése – kiemelten az illegális szemétlerakás visszaszorítása.

3.1. A vízi közlekedés biztonságának segítése – a vízi közlekedés szabályainak és etikájának terjesztése, vízi figyelő-mentőszolgálat működtetése, árvízvédelmi feladatok ellátása, szervezése.

Az Egyesület céljának megvalósítása érdekében az alábbi közhasznú tevékenységeket folytatja:

- kulturális, ezen belül elsődlegesen előadó-művészeti,

- egészségmegőrzési, betegségmegelőzési,

- nevelési, oktatási, képességfejlesztési, ismeretterjesztő,

- kulturális,

- kulturális örökség megőrzésére irányuló,

- természetvédelmi,

- környezetvédelmi,

- sport (a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével),

- ár és belvízvédelem ellátásához kapcsolódó

tevékenység.

Az Egyesület tevékenységét Magyarország Alaptörvénye XI. 1. pontjának érvényesülése érdekében folytatja, tevékenysége közvetlenül szolgálja a helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 7., 11., 19. pontjában meghatározott közfeladat teljesítését.

E közfeladatok:

- kulturális szolgáltatás, ezen belül előadó-művészeti szervezet támogatása,

- helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás,

- hulladékgazdálkodás.

Az egyesület szolgáltatásait bárki megkötés nélkül igénybe veheti, aki annak elveit elfogadja.

Az Egyesület céljának megvalósítása érdekében együttműködik minden állami, társadalmi és gazdálkodó szervezettel, más egyesülettel és szövetséggel, amelyek segítik az Egyesület eredményes működését és céljainak megvalósítását.

Az Egyesület céljai megvalósításához szükséges anyagi feltételek megteremtése érdekében céljaival közvetlenül összefüggően, a jogszabály előírásai szerint gazdasági, vállalkozási tevékenységet folytathat, gazdasági társaságot és alapítványt hozhat létre, ilyenbe tagként beléphet.

Az Egyesület feladatai:

8.1 Az Egyesület Kulturális tevékenység céljánál megfogalmazott és vállalt feladatok nemcsak a már lassan egy évtizedes tradíciók folytatását jelentik, de hisszük, hogy a közösségünkhöz tartozó – sok esetben országos, sőt nemzetközi hírnévvel is bíró – művészek jelentősen segíthetik a fentebb említett tevékenységek népszerűsítését, s egyben e miliő (a víz, a természet, a hajó jelképrendszere) viszont-segítségül szolgálhat alkotókedvükhöz.

8.2 Az Egyesület céljai megvalósítása érdekében a 2008 óta működő Színházikó Társulat működtetését és fenntartását készíti elő és végzi.

8.3 Művészeti ágtól függetlenül (színész, zenész, irodalmár, képzőművész stb.) Előadások, koncertek kiállítások helyszínének biztosítása, a rendezvények lebonyolítása, az egyesület által szervezett előadásokba, fiatal művészek bevonása.

8.4 A művészeti ágak közötti kapcsolat, biztosítása, közös rendezvények szervezése, lebonyolítása.

8.5 Közhasznú feladatként működteti, fenntartja az Előre állóhajó, kulturális vízi bázist.

8.6. A regionális környezetvédelem – Úgy véljük, hogy regionális méretekben ezek kezelhetőbbek, s e kezdeményezés tán példaadó segítség is lehet az erre hivatott országos szervezetek, hatóságok, civil szerveződések számára. Az említett partszakasz jelentős része környezetvédelmi terület. Sajnálatos módon ezek a részek a legszennyezettebbek, az illegális szemétlerakók által. Elképzelésünk szerint rendszeres járőrszolgálat szervezésével és az illetékes szervekkel való folyamatos kapcsolattartással, együttműködéssel ezen állapotot legalábbis vissza lehetne szorítani. Ehhez először is a terület megtisztítására lenne szükség, melynek elvégzését, megszervezését is természetszerűen az egyesületünk vállalná fel.

Tekintettel arra a speciális helyzetre, hogy e terület a Duna partján helyezkedik el, az egyesület tagjai is többnyire vizet járó emberek, ezért praktikusnak találtuk a II. 3.1. pontban lévő feladatkört is hozzávenni tevékenységünkhöz. Mellesleg sokévi tapasztalat bizonyítja (az idők során vagy tucatszor volt „szerencsénk” menteni havariát szenvedőket), hogy e feladat ellátására sajnálatos módon szükség van e fokozottan veszélyes folyószakaszon. E kezdeményezésünket a Dunai Vízirendészet is lelkesen támogatja, velük már együttműködési megállapodás kötése is folyamatban van. Az árvízvédelmi feladatok ellátása sem újdonság az egyesületi tagok számára.

Az Egyesület nyitott, az Egyesület által szervezett rendezvényeken bárki részt vehet, a közhasznú szolgáltatásokból bárki részesülhet, amennyiben az egyesület alapszabályzatát elfogadja és a mellékelt kikötőszabályzatban foglaltakat betartja.

Kikötőszabályzat.

Ami tilos: Viselkedésünkkel gátolni, vagy zavarni másokat a természet, a művészet és a sport élvezetében.

III. Az Egyesület tagsága

Az Egyesület tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki elfogadja az Egyesület Alapszabályát és belépési nyilatkozatban vállalja, hogy tevékenyen részt vesz az Egyesület munkájában, valamint fizeti a tagdíjat.

A tagdíj összege: 2000 Ft/év. A tagdíjat a tárgyév január 31-ig kell befizetni az Egyesület pénztárába vagy az egyesületi bankszámlára.

A rendes tag felvételéről – írásbeli felvételi kérelme alapján – az Egyesület elnöke dönt.

Az Egyesület rendes tagjának jogai:

– részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein, továbbá a Közgyűlés határozatainak meghozatalában, észrevételeket, javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat az Egyesület működésével kapcsolatban;

– a tag ajánlásokat tehet az Egyesületet érintő kérdések megtárgyalására;

- felvilágosítást kérhet az Egyesület tevékenységéről, amelyre az Egyesület 30 napon belül köteles választ adni;

- választhat, illetve választható az Egyesület ügyintéző és képviseleti szerveibe, illetve tisztségeire;

– 18. életévének elérése előtt csak életkorának megfelelő (képviselettel nem járó) tisztségre választható;

– indítványt tehet a Közgyűlés napirendi pontjaira;

– betekinthet az Egyesület nyilvántartásába;

– a tagok egyharmada ok és cél megjelölésével rendkívüli Közgyűlés és rendkívüli elnökségi ülés összehívását kezdeményezheti.

Pártoló tag lehet minden olyan természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az Egyesület Alapszabályát elfogadja, valamint erkölcsileg és anyagilag támogatja az Egyesület működését. A tagfelvétel a rendes tagokra vonatkozó szabályok szerint történik.

A pártoló tag, éves bérlettel az egyesület rendezvényeire 90% kedvezménnyel vásárolhat belépőjegyet (pártoló tagonként 4 db) – a jegyár különbözetet az egyesült pártfogói támogatásából biztosítja. (Jelentkezési sorrendben, a rendelkezésre álló keret erejéig.) A pártoló tag, illetve képviselője tanácskozási joggal részt vehet a Közgyűlésen, szintén igénybe veheti az Egyesület szolgáltatásait, de tisztségre nem választható, szavazati joga nincs.

Az Egyesület természetes személy tagjai jogaikat kizárólag személyesen gyakorolhatják. A jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tagok jogaikat képviselőik útján gyakorolják. Az Egyesület rendes tagja köteles a tagdíjat megfizetni, az Egyesület Alapszabályát, határozatait betartani, valamint részt venni az Egyesület munkájában, elősegíteni a kitűzött célok megvalósítását. A pártoló tag köteles az Alapszabály rendelkezéseit tiszteletben tartani, nem tanúsíthat az Egyesület érdekeit sértő magatartást.

A tagsági viszony megszűnik:

- a tag halálával,

- az Egyesület megszűnésével,

- a tag kilépésével,

- a tag kizárásával,

- jogi személy tag jogutód nélküli megszűnésével.

Az Egyesület Közgyűlése kizárja az Egyesület tagjai közül

– azt a tagot, aki a jogszabályok, az alapszabály és az egyesület belső szabályzatainak rendelkezéseit súlyosan megsérti, továbbá, aki 6 hónapon keresztül előzetes eredménytelen felszólítást követően elmaradt a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása csak abban az esetben eredményezheti a tag kizárását, ha a kötelezettség elmulasztása a tagnak felróható, azaz saját hibájából nem fizette meg a tagdíjat, és az igazolható módon közölt felszólító levélben a mulasztás jogkövetkezményéről tájékoztatták.

A kizárás kezdeményezéséről a tagot tértivevényes levélben kell tájékoztatni, és biztosítani kell a védekezés lehetőségét. A kizárásról szóló döntést indokolással, a jogorvoslati lehetőségre vonatkozó tájékoztatással tértivevényes levélben kell kézbesíteni a kizárt tag részére.

A kizárt tag a kizárással kapcsolatos határozat ellen a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül a bírósághoz fordulhat.

A tagsági viszony megszűnése nem mentesíti a tagot a tagsága idején keletkezett és tagsága időtartamára vonatkozó tagdíjfizetési kötelezettsége teljesítése alól.

A kilépési szándékot az Elnöknek kell írásban bejelenteni. A kilépő tag kilépettnek tekinthető az Elnöknek megküldött lemondó nyilatkozatával, miután az Elnök a következő Közgyűlésen tájékoztatja a jelenlévőket a lemondott tag személyéről.

A tagdíjat az Elnök javaslatára a Közgyűlés állapítja meg.

IV. Az egyesület szervezete és tisztségviselői

Az Egyesület szervei

Az Egyesület testületi szerve a Közgyűlés.

Az Egyesület ügyvezetését az Elnök látja el.

A Közgyűlés

A Közgyűlés a tagok összessége, az Egyesület döntéshozó szerve. A Közgyűlésen a természetes személy tagok személyesen, a jogi személy tagok képviselőjük útján vesznek részt.

A Közgyűlések nyíltak, azokon bárki részt vehet, az Egyesület rendezvényeit közzé teszi.

A Közgyűlés és az Elnökség határozatairól nyilvántartás készül, amely tartalmazza a döntések tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát, ha lehetséges, személyét.

A Közgyűlés és az Elnökség határozatairól írásban értesíti az érintetteket, valamint székhelyen történő kifüggesztéssel közzéteszi.

A Közgyűlés rendes és rendkívüli lehet. Rendes Közgyűlést az Egyesület évente egyszer tart. Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni:

- a tagok legalább egyharmadának kérésére

- ha azt a Fővárosi Törvényszék elrendeli

- az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

- az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

- az Egyesület céljainak elérése veszélybe került.

A c), d) vagy e) pontban meghatározott okból összehívott Közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az Egyesület megszüntetéséről dönteni.

A Közgyűlést az Elnök igazolható módon írásban (ide értve az elektronikus levelet is) hívja össze. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább nyolc nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és a meghívóban az ülés pontos helyéről, időpontjáról és napirendjéről leírást kapnak. A Közgyűlés ülései nyilvánosak.

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 8 napon belül a tagok és az Egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az Elnök jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről az Elnök nem dönt vagy azt elutasítja, a Közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában. A Közgyűlésen a meghirdetett napirendben szereplő kérdésekről lehet határozni, kivéve, ha a közgyűlésen minden szavazásra jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés tárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

Ha a Közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

A Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosultaknak 50%+1 fő jelen van. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni. Ha az egyébként szabályszerűen összehívott Közgyűlés a megjelent tagoknak az előírtnál alacsonyabb száma miatt határozatképtelen, legkésőbb egy hónapon belüli időpontra ugyanazon tárgysorozattal új Közgyűlést kell kitűzni, amely – a megjelent tagok számára tekintet nélkül – határozatképes. A határozatképtelen Közgyűlés – az eddig megjelölt feltételek esetén is – csak akkor válik határozatképessé, ha erre a tagok figyelmét az eredeti meghívóban előre felhívják.

A közgyűlést az Elnök nyitja meg.

A közgyűlés napirendjének első pontja a közgyűlés tisztségviselőinek megválasztása. A közgyűlés tisztségviselőire a tagok tesznek javaslatot a közgyűlés megnyitását követően.

A közgyűlés tisztségviselői:

- levezető elnök

- két fő szavazatszámláló

- jegyzőkönyvvezető

- 2 fő jegyzőkönyv-hitelesítő.

A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a Közgyűlés elnöke és a Közgyűlésen az elnök által felkért tagok hitelesítenek.

A Közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, az éves beszámolót és a közhasznúsági mellékletet egyhangúlag fogadják el. Az alapszabály módosításához a jelenlévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata, az egyesület céljának módosításához, a megszűnésről szóló döntés meghozatalához a szavazásra jogosult tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni. Ha másodszorra is szavazategyenlőség áll fenn, akkor az előterjesztést elvetettnek kell tekinteni. Titkos szavazást rendelhet el a Közgyűlés az elnök előterjesztésére vagy a tagok egyharmadának kezdeményezésére. Személyi kérdésekben a szavazás minden esetben titkosan történik.

A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

A Közgyűlésről minden esetben jegyzőkönyv és nyilvántartás készül, amelyből megállapítható döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye). Az jegyzőkönyvet és a nyilvántartást, mint a határozatok nyilvántartását szolgáló okiratot, lefűzve és sorszámozva kell az Egyesület iratai között megőrizni. Folyamatos kezelését az Egyesület elnöke látja el.

A Közgyűlés és az Elnök döntéseit a döntés időpontját követő két héten belül írásban – igazolható módon – közli az érintettekkel, valamint az Egyesület honlapján (artanzix.com) nyilvánosságra hozza.

Az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba az Egyesület székhelyén – az Egyesület képviselőjével előzetesen egyeztetett időpontban – bárki betekinthet, azokról saját költségre másolatot készíthet.

Az Egyesület az artanzix.com internetes honlapon nyilvánosságra hozza az Egyesület szolgáltatásainak igénybevételi módját és feltételeit, valamint az éves beszámolóját és a közhasznúsági mellékletét. Az Egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.

A Közgyűlés kizárólagos hatásköre:

- megválasztja, visszahívja és beszámoltatja az Egyesület vezető tisztségviselőit;

- határoz az Elnök által előterjesztett fontos, az Egyesületet érintő ügyekben, és kialakítja az Egyesület álláspontját az aktuális kérdésekben, melyet az Elnökség köteles képviselni;

- jóváhagyja vagy módosítja az alapszabályt, illetőleg az Egyesület egyéb szabályzatait;

- meghatározza a következő naptári évre esedékes tagdíjak mértékét;

- szükség esetén rendkívüli tagdíjat állapít meg;

- tárgyalja a tagok által előterjesztett indítványokat;

- az Elnökség éves beszámolójának és a közhasznúsági mellékletének elfogadása. Az Egyesület köteles az éves beszámoló részeként közhasznúsági mellékletet készíteni. Az Egyesület éves beszámolójának jóváhagyása a közhasznúsági melléklet elfogadásával egyidejűleg, tárgyévet követő év május 31. napjáig a Közgyűlés egyhangú döntése alapján történik. Amennyiben ezt számviteli vagy egyéb törvény módosítja, akkor a mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelően kell eljárni.

- éves költségvetés megállapítása; meg kell tárgyalnia éves pénzügyi tervét, illetve az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) rendelkezései szerint készített beszámolót.

- az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása,

- döntés mindazokban a kérdésekben, amelyeket jogszabály a jogi személy, illetve a civil szervezet döntéshozó szerve, illetve az alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal,

- azon szerződések jóváhagyása, amelyeket az egyesület a tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelő bizottság tagjával, illetve ezek hozzátartozójával köt,

- az elnök feletti munkáltatói jogok gyakorlása, amennyiben tisztségét munkaviszony keretében látja el.

Az a) pontjában meghatározott választások előkészítésére a Közgyűlés jelölőbizottságot küld ki, melynek személyi összetételére a Közgyűlésen jelenlévő tagok és tisztségviselők tehetnek javaslatot.

Az ügyvezetés

Az Egyesület operatív vezetésével kapcsolatos feladatokat az elnök látja el, akit a Közgyűlés választ 5 évre.

Nem lehet vezető tisztségviselő az,

– aki nem nagykorú,

– akinek cselekvőképességét a tevékenység ellátásához szükséges körben korlátozták,

– akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

– akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

– akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől, az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig.

A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,

a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,

b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

- kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

- bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Az Elnök dönt minden olyan kérdésben, amelyet az Alapszabály nem utal a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Az Elnök a két Közgyűlés közötti időszakban végzett tevékenységéről a Közgyűlés előtt beszámol, és intézkedéseit a Közgyűlés hagyja jóvá.

Az elnök feladatai:

- az Egyesület képviselete, számára jogok szerzése és kötelezettségek vállalása;

- a Közgyűlés levezetése;

- konferenciák és más rendezvények szervezése;

- a Közgyűlésről felvett jegyzőkönyv hitelesítésére felkérés;

- az Egyesület működésének irányítása;

- a bankszámla feletti rendelkezési jog az elnököt önállóan illeti meg;

- utalványozási jog gyakorlása önállóan.

- gondoskodik a határozatok végrehajtásáról, azok nyilvántartását folyamatosan kezeli;

- kezeli a tagdíjbefizetési nyilvántartást;

- felügyeli az Egyesület által szervezett előadások, koncertek és egyéb rendezvények költségvetését.

Az elnök akadályoztatása esetén, közgyűlés által kijelölt két tag együttes aláírásával, képviselheti az egyesületet, szerződést köthet, jogosult a bankszámla feletti rendelkezési, utalványozási jog gyakorlására.

IV. Az Egyesület vagyona és gazdálkodása

Az Egyesület bevételei:

a) tagdíj;

b) gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel;

c) a költségvetési támogatás:

ca) a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás;

cb) az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás;

cc) az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás;

cd) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege;

d) az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel;

e) más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány;

f) befektetési tevékenységből származó bevétel;

g) egyéb bevétel.

Az Egyesület tartozásaiért kizárólag az egyesületi vagyonnal felel, a tag – a tagdíj összegén felül saját vagyonával nem.

Az Egyesület költségei, ráfordításai (kiadásai):

a) alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek;

b) gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek;

c) a civil szervezet szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása;

d) egyéb költség.

Az Egyesület bevételeit a IV./1. pont szerinti részletezésben, költségeit és ráfordításait (kiadásait) az IV./3. pont szerinti részletezésben elkülönítetten, a számviteli előírások szerint tartja nyilván. Az Egyesület IV./3. c) és d) pontja szerinti költségeit, ráfordításait (kiadásait) alapcél szerinti tevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység, továbbá közhasznú jogállás esetén a közhasznú tevékenység között az előzőekben felsorolt tevékenységek árbevételének (bevételének) arányában kell évente megosztani.

Az Egyesület az államháztartás alrendszereitől – a normatív támogatás kivételével – csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. Az igénybe vehető támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit a sajtó útján nyilvánosságra kell hozni. Az Egyesület, mint közhasznú szervezet által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.

V. Éves beszámoló, közhasznúsági melléklet

Az Egyesület a működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően az üzleti év utolsó napjával (december 31.), illetve a megszűnés napjával mint mérlegfordulónappal a jogszabályban meghatározottak szerint készít beszámolót.

Az Egyesület beszámolója tartalmazza:

a) a mérleget (egyszerűsített mérleget),

b) az eredménykimutatást (eredménylevezetést),

c) a kiegészítő mellékletet.

3. Az Egyesület köteles a beszámolójával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet is készíteni. A közhasznúsági mellékletben be kell mutatni a szervezet által végzett közhasznú tevékenységeket, ezen tevékenységek fő célcsoportjait és eredményeit, valamint a közhasznú jogállás megállapításához szükséges a Civil törvény 32. § szerinti adatokat, mutatókat.

A közhasznúsági melléklet tartalmazza a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást, a közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását, a vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások összegét és a juttatásban részesülő vezető tisztségek felsorolását.

Az Egyesület a Közgyűlés által elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét – kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt – az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig (tárgyévet követő év május 31-ig) – a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon – letétbe helyezi és közzéteszi, kötelező könyvvizsgálat esetén ugyanolyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló a beszámolót felülvizsgálta.

Az Egyesület a beszámoló, valamint közhasznúsági melléklet adatainak lekérdezését a Civil Információs Portál számára lehetővé teszi. Az egyesület beszámolójába bárki betekinthet, illetve abból saját költségére másolatot készíthet.

Amennyiben az Egyesület éves bevétele meghaladja az ötvenmillió forintot, a vezető szervtől elkülönült felügyelő szerv létrehozása akkor is kötelező, ha ilyen kötelezettség más jogszabálynál fogva egyébként nem áll fenn.

VI. Az Egyesület megszűnése

Az Egyesület megszűnésére a Ptk. 3:48. § (1) bekezdése, a 3:83. §-a és a 3:84.§-a irányadó.

VII. Vegyes és záró rendelkezések

Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyv, a Civil törvény, valamint a mindenkor hatályos egyéb jogszabályok irányadóak.

Igazolom, hogy a jelen egységes szerkezetű Alapszabály szövege megfelel az Alapszabály módosítások alapján hatályos tartalmának. A 2014. április 11-én elfogadott módosításokat félkövér, dőlt betűtípus, a 2014. szeptember 21-én elfogadott módosításokat félkövér, dőlt, aláhúzott betűtípus jelzi.

Budapest, 2014. szeptember 21.

____________________

elnök

Előttünk, mint tanúk előtt:

Név:____________________Név:____________________

Lakcím:____________________Lakcím:____________________